|
|
|
 Nehéz manapság jó könyvet írni. Felgyorsult világunkban az emberek többsége szívesebben tölti az idejét a televízió vagy a számítógép előtt, mint olvasással. Ha mégis rászánják magukat, akkor a nagy többség inkább a thrillert, a kalandregényt vagy a pornót választja.
|
|
|
|
|
 Ima, meditáció, kontempláció. Gyakorivá vált kifejezések, amelyek manapság jóval nagyobb teret foglalnak el a jezsuita zsargonban is, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Érthető, hiszen emberek ezrei vágynak valamiféle spirituális tapasztalatra, olyanra, amely a hitigazságok puszta birtoklásából nem következik szükségszerűen.
A lelkigyakorlatok művelése kezdetektől fogva a legfőbb prioritás a jezsuiták életében.
|
|
|
|
|
 Párbeszéd Háza Budapesten, Párbeszéd című műsor a Magyar Katolikus Rádióban, www.parbeszed.com internetes oldal: a magyar jezsuiták nem titkolják, hogy az elmúlt években igencsak foglalkoztatta őket a párbeszéd kérdése. Vajon miért ez a ragaszkodás ehhez a kissé hétköznapi szóhoz? Az emberi élet ezernyi lehetséges tevékenysége közül miért éppen a párbeszédé a rivaldafény? A szó előélete után nyomozva meglepő adatokra bukkanhatunk.
|
|
|
|
|
 Pozsonyivánka a szlovák főváros közvetlen közelében fekszik, a főként magyarlakta Csallóköz nyugati határán. Nevezetessége a 17. században épült Grassalkovich-kastély. A hányatott sorsú impozáns épület később a Hunyadi család öröksége lett, de egy darabig a száműzött szerb király, Obrenovich Mihály is a lakója volt. A rendszerváltozás után a szlovák állam kártérítésként a jezsuitáknak adta a kastélyt. Érdekessége, hogy egyik ablakából látni a pozsonyi várat, az épület másik részéről pedig a Csallóköz tárul a szemünk elé. Jelenleg leginkább lelkigyakorlatos házként működik. Vezetője Puss Sándor, a szlovák jezsuita rendtartomány tagja. A felvidéki jezsuitának köszönhetően szlovákok és magyarok egyaránt otthonra találnak a házban. A két nép hasonlóságáról és különbözőségéről beszélgetünk vallási szempontból.
|
|
|
|
|
 Az idén május 5-én ünnepeljük Radnóti Miklós születésének századik évfordulóját. A Szív Értékleső rovatában és az irodalmi szemelvények között ezért mi is több figyelmet szentelünk nagy magyar költőnknek, akinek versei - a költészet igazi hivatását követve - ma is jobbá teszik azokat, akik olvassák őket. |
|
|
|
|
 A Szentírástól Kelet bölcselőin át a kortárs gondolkodókig sokan hívják fel a figyelmünket, hogy a csend rendkívül fontos. Nagy dolgok általában nagy csendben történnek, de csend és hallgatás nem ugyanaz. A csend nem passzív némaság. Lelkiségi szerzők gyakran szólnak arról, hogy az elcsendesülés a bölcsesség forrása, és az imádságos lelkület sem nélkülözheti a csendet. Isten sokféleképpen szólhat hozzánk, és úgy látszik, az egyik legkedvesebb nyelve a csend. |
|
|
|
|
 Mindenki találkozott már gonoszsággal, és bizonyára fájdalmat is tapasztaltunk már, amelyet emberi rosszindulat okozott. Néha nem is értjük, miért kell rosszat tapasztalnunk, miért nem lehetünk mindig vidámak és boldogok? A Szentírás nyelvén a bűn elfordulást jelent Istentől, ami aztán az emberi kapcsolatok megromlásához is vezet. Hogy a bűn hogyan került a világba, amelyet Isten jónak teremtett, és hogy Isten mi jót tud kihozni még a rosszból is, sok embert foglalkoztatott már, beleértve a Biblia szerzőit is. Ez a tanulmány a Szentírás bűnnel kapcsolatos alapvető kérdéseire és válaszaira világít rá. Olyan bibliai kulcsszavak kerülnek elő, mint bűn és bűnhődés, megváltás, irgalom és kiengesztelődés. |
|
|
|
|
 Néztél-e már meggyfát olyan szemmel, mintha több volna számodra egy közönséges meggyfánál? Elmentél-e már egy mohával fedett sziklatömb mellett, mely mintha több lett volna egy darab kőnél? Az erdő ösvényein, a kaszálókon vagy a patak partján sétálva örültél-e, hogy ismered a csomós elbír, a mocsári gólyahír, az angol perje vagy a bolondító beléndek nevét, és közben érezted, hogy túl gyorsan haladtál el mellettük? Mert több volt ott egy furcsa nevű növénynél. Megfigyelted-e, hogy az állatkertben az egy ketrecbe zárt, egyazon állatfaj tagjai is mind más és más szemmel néznek rád?
|
|
|
|
|
 A szerző a jezsuiták Manréza lelkigyakorlatos házának igazgatója Dobogókőn. A noviciátus után lelkigyakorlatos képzésen vett részt Kanadában, majd a magyar jezsuiták noviciusmesterének segítője (szóciusa) lett. Jelenleg elsősorban imagyakorlatok tanításával és lelkigyakorlatok kísérésével foglalkozik. "Az üresség húsvétja" című írásában egy alapvető lelkiségi állapotról szól, amely elengedhetetlen a feltámadásba vetett hit igazi gyümölcseinek a megtapasztalásához. |
|
|
|
|
 Reményünk alapja: Jézus meghívása
Évközi 3. vasárnap
Iz 8,23b-9,3; 1Kor 1, 10-13.17; Mt 4, 12-23.
|
|
|
|
|
 P. Szentmártoni Mihály jezsuita pszichológus elmélkedése Urunk megkeresztelkedéséről.
ELFELEJTETT ERÉNYEK
(Iz 42,1-4.6-7; Apcsel 10, 34-38; Mt 3,13-17)
|
|
|
|
|
A városmisszió harmadik napján, legalábbis nálunk, a jezsuita grundon, a szervezők és hátteresek körében jelentkeznek a fáradságnak némi jelei. Jóval éjfél után fekszünk nem csak most, a városmisszió alatt, hanem már jóval a misszó kezdete előtt is éjszakába, néha reggelbe nyúltak az előkészítői megbeszélések. Reggel korán pedig csörögnek a telefonok, jönnek a kérdések, váratlan változások hírei, segítségkérések.
|
|
|
|
|
 A két tájegység nagyon különbözik: az egyik két nagy országot jelez (az Egyesült Államokat és Kanadát), a másik viszont számos apró országot (van olyan, amelynek összlakossága a százezret sem éri el). A pap önazonossága nem hasonlít világi párhuzamokhoz; Krisztus mintájára (kiüresítette önmagát, szolga alakját vette fel) a pap egyszerűségben, tisztaságban, alázatos szolgálatban él. Életének szíve az Eucharisztia napi buzgó végzése. 2005. június 25-én XVI. Benedek pápa Pápua Új Guinea és a Salamon-szigetek püspökkari konferenciájához beszélt. Külön említi és dicséri a papi és szerzetesi képzés érdekében kifejtett püspöki erőfeszítéseket, valamint a képzésben elkötelezett munkatársak tevékenységét. Ezeket a szempontokat ne felejtsük ki imánkból. A lényeg persze a hivatások számának növekedése, a szükségleteknek és az új kívánalmaknak megfelelően. A hivatás mibenlétéről egy magyar jezsuita tesz tanúságot. (Nagy Ferenc SJ)
|
|
|
|
|
 Manapság kissé elkopott a vigasz-vigasztalanság szavaink íze. Az igealakokat ugyan - vigasztal, vigasztalódik - használjuk még, bár egyre inkább komikus értelmű szókapcsolatokban.
|
|
|
|
|
 Peter Hans Kolvenbach atya, a Jézus Társasága legfőbb rendi elöljárója kedden este a római Il Gesù templomban, ahová a rendalapító Szent Ignácot temették, este hét órakor szentmisét mutatott be számos rendtársa koncelebrációjával. A szentmise homíliájában a következő beszédet mondta:
|
|
|
|
|
Csak pár napja voltam Bogotában, a fővárosban, mikor egy kisfi ú szaladt Padre Vaccaróért, hívta, mert leszúrták az édesanyját s meghalt. Az olasz származású szalézi atya engem is magával vitt, hogy a megölt asszonyt megáldjuk. Mindennapos eset, hogy valakit csak úgy megölnek! Elindultunk.
|
|
|
|
|
A lelkipásztori pszichológia papoknak szánt speciális segítő eszközként indult és célja csak annyi volt, hogy a papok minél eredményesebben tudják végezni küldetésüket.
|
|
|
|
|
 A zsinat utáni Egyház egyik jelentős újdonsága a lelkiségi mozgalmak virágzása. Egyesek az Egyház új arcát vélik felfedezni bennük, mások, különösen plébánosok, arra panaszkodnak, hogy zavaróan hatnak a lelkipásztorkodásban, mert nem kapcsolódnak be a plébániai közösség életébe. Megkértük P. Szentmártoni Mihály jezsuita atyát, a Pápai Gergely Egyetem professzorát, hogy mutassa be hallgatóinknak a lelki mozgalmak színre lépésének és tevékenységének teológiai és pszichológiai hátterét.
|
|
|
|
|
 Mostani előadásunkban szeretnénk feltérképezni a világi hívek valamint a papok identitásának főbb jellemzőit, éspedig oly módon, hogy végigkísérjük a lelkipásztori teológia fejlődését, amelynek egyik elemzési kulcsa pontosan a világi hívek "térhódítása", valamint a papi tevékenység "térvesztése".
|
|
|
|
|
 Mielőtt beléptem a jezsuita rendbe, jó néhány évet szolgáltam a hadseregben mint katonatiszt. Voltak parancsnokaim, de magam is elöljárója voltam egy kisebb századnak. Ma úgy mondanánk, középszintű vezető voltam.
|
|
|
|
|
 Január közepén egy szabadszombaton nővéremmel nyakunkba vettük a Felvidéket, és elindultunk egy művészettörténeti kalandra. Valójában MS mester dolgait kezdtük "feszegetni" annál is inkább, mert múlt év novemberében együtt hallottuk az MS mesterszakértő, Mojzer Miklós nagyszerű előadását a Várban, a Nemzeti Galériában őrzött "Mária látogatása" festményről és az egész egykori oltárkép-gyüttesről. Ennek megfelelően leginkább Selmecbánya volt az úticélunk, ahol egykor a Szent Katalin-templom számára készült MS mester szárnyasoltára.
|
|
|
|
|
 Két meghatározó erő kíséri végig életünket: a szeretet és a félelem. E kettő aránya is folyton változó, miközben magatartásunkat, gondolkodásunkat, cselekvésünket mozgatják. Ideális esetben a félelem alárendelődik a szeretetnek, bele is épül, és te-központú emberré formál, olyanná, aki tekintetét a másikra irányítja.
|
|
|
|
|
 Tegzes Kató nővér a Nők Szent Ignác lelkiségében sorozatunkban tavaly februárban bemutatott, a Tisztítótűzben Szenvedő Lelkeket Segítő Nővérek Kongregációjának tagja. Elérhetősége: Tegzes Katalin s.a., H-1027 Budapest, Margit körút 58. II/3. 06-1-383-3770; email: tegzesk@hotmail.com
|
|
|
|
|
 Az Úr jeleire, szavára figyelni életünkben, ahogy Mária is tette... Mit jelenthet ez a gyakorlatban? Nem mi tesszük föl ezt a kérdést elsőként. Korábbi századok keresztényei is keresték a választ, és újra meg újra abban a názáreti kislányban találtak mintára, aki egyszerű és tökéletes választ tudott adni Istennek egy nem mindennapi felhívására. Ha az imaszándéknál akarunk maradni, Mária sokféle vonása és szerepe közül - szűz, anya, jegyes, háziasszony, királynő stb. - érdemes talán azt választanunk, amelyet a Lukács- evangélium fest róla először: Mária, aki figyelmes szívvel ismeri fel az angyal üzenetében Isten tervét, és szabadon igent mond rá. (Lk 1,26-38).
|
|
|
|
|
 Éjjel egy óra volt, amikor hazaértem a templomból. A nyagyszombat esti katolikus liturgia különben is jó hosszú, de az istentisztelet után most volt vörösbor, meg pogácsa szerű sütemények is a plébánia épületben. Szép számmal maradtunk még egy kis nagyböjt utáni kötetlen társalgásra, és alaposan eljárt az idő.
|
|
|
|
|
 Egész évben csak két alkalom van, amikor a katolikus istentiszteletek liturgikus színe rózsaszín: ádvent és nagyböjt közepén. Az előbbit a liturgia nyelvén gaudete vasárnapnak, az utóbbit letare vasárnapnak hívják.
|
|
|
|
|
 Pádraig Noafa, azaz Szent Patrick napja Írország és az írek nemzeti ünnepe. Már reggel, amikor az ablakomból kinézek a házunk előtti térre, egy autót pillantok meg, amelynek ablakából ír zászlót lengetnek. A reggeli misén a szokottnál jóval többen vesznek részt, és a padsorokban feltünően sok ember van zöld és narancs színű öltözékben. Március 17-én ünnepel a kelta világ.
|
|
|
|
|
 Folytatjuk Páter Szentmártoni Mihály, jezsuita pszichológus, a Pápai Gergely Egyetem professzorának sorozatát az egészségről. Mihály atya múltkori előadásában az egészség lelkiségéről beszélt. Mostani előadásának témája az egészség lélektana.
|
|
|
|
|
 Nagyböjti Triduum - "Reményt és jövőt adok nektek." Előkészület a 2007. szeptemberi városmisszióra. Jézus Szíve Lelkészség - Jezsuiták. 1085 Bp. Mária u. 25. 2007. március 9. BARTÓK TIBOR SJ |
|
|
|
|
 Nagyböjti Triduum - "Reményt és jövőt adok nektek." Előkészület a 2007. szeptemberi városmisszióra. Jézus Szíve Lelkészség - Jezsuiták. 1085 Bp. Mária u. 25. 2007. március 10. BARTÓK TIBOR SJ |
|
|
|
|
 Nagyböjti Triduum - "Reményt és jövőt adok nektek." Előkészület a 2007. szeptemberi városmisszióra. Jézus Szíve Lelkészség - Jezsuiták. 1085 Bp. Mária u. 25. 2007. március 11. BARTÓK IBOR SJ |
|
|
|
|
 Péntek van, nagyböjtben. A templomban megtelnek a padsorok, pedig munkanap van. A plébános felhívja az emberek figyelmét, hogy ez egy böjti nap a hagyományaink szerint.
|
|
|
|
|
 Páter Szentmártoni Mihály, jezsuita pszichológus, a Pápai Gergely Egyetem professzora és az Egyetem Lelkiségi Intézetének igazgatója már korábban is tartott előadásokat a Vatikáni Rádióban. Most újra megkértük, készítsen számunkra egy előadássorozatot valamilyen aktuális témáról. Szentmártoni atya az egészség kérdését javasolta. Ma annyi szó esik az egészségről, hogy a végén talán nem is tudjuk, miről beszélünk.
2. rész, 3. rész, 4. rész
|
|
|
|
|
 Folytatjuk Páter Szentmártoni Mihály jezsuita pszichológus, a Pápai Gergely Egyetem professzorának előadássorozatát az egészségről. Mihály atya múltkori előadásában kifejtette, hogy nincs általánosan elfogadott meghatározás arra vonatkozóan, mi az egészség. Mivel azonban alapvető kérdésről van szó, feltehetően a szakemberek is keresik rá a választ.
|
|
|
|
|
 Folytatjuk Páter Szentmártoni Mihály jezsuita pszichológus, a Pápai Gergely Egyetem professzorának sorozatát az egészségről. Mihály atya múltkori előadásában kifejtette, hogy az egészség fogalmának két jellegzetessége van: strukturális vetületében beszélhetünk az egészség négy szintjéről, dinamikus vetületében pedig úgy mutatkozik meg, mint tartós folyamat. Mai előadásának témája az egészség lelkisége.
|
|
|
|
|
 "Mielőtt a templombejárat lépcsőjére ültem volna, bementem előbb imádkozni. Már ott bent a padon ülve lehúztam a cipőmet. Húzd le a sarudat az égő csipkebokor előtt, mert a föld, amelyen állsz, szent hely - hallotta Mózes. Istennel csak akkor szembesülhetsz, ha kivetkőzöl mindabból, ami keménnyé tesz, ami véd és óv, ami befogadó képességedet, érintkező felületedet akadályozhatja, hogy találkozhass embertársaddal. Erről szólt ez a lelki gyakorlat."
|
|
|
|
|
 P. Örsy László SJ tartotta 2006. augusztusában a dobogókői Manrézában a jezsuiták évi nyolcnapos nagy lelkigyakorlatát. P. Örsy naponta két elmélkedést tartott, amelyek hanganyagát engedélyével itt közzétesszük.
|
|
|
|
|
"Van olyan, hogy a barátság már nem fér szavakba? Csak hallgatni lehet, még csak tenni sem kell érte semmit, csak van, ahogyan vagyunk, és éppen azért van, ahogyan vagyunk, ahogyan megéljük az életet."
|
|
|
|
|
 "Akinek volt már alkalma igazán beleizzadni moldvai táncba, bizonyára sohasem fogja elfeledni azt a nagyszerű ösztön-érzést, ahogyan egész lényünk belé reszket a folytonos dobbantásba, forgásba, közös lépésekbe. Közben úrrá lesz rajtam az a benyomás, hogy most itt nem csak a párommal, ezzel a kedves felvidéki lánnyal táncolok, hanem ez a ritmus egységbe forrasztja az egész közösséget, nem csak minket, akik most együtt járjuk a talpalávalót a londoni Mindszenty-ház nagytermében, hanem összeköt ez a tánc, talán tértől és időtől is függetlenül, mindenkivel, aki kultúránk bűvöletében áll."
|
|
