Faludi Ferenc Akadémia - a magyar jezsuiták ifjúság - és felnőttképzési intézete - Pray György Egyháztörténeti Műhelyt hirdet.
Következő program:
2010. március 10.
Klestenitz Tibor:
A Központi Sajtóvállalat a két világháború között
A "sajtóapostolként" ismert Bangha Béla jezsuita atya talán legfontosabb vállalkozása a Központi Sajtóvállalat létrehozása volt. A páter arra törekedett, hogy a katolikus olvasókat versenyképes, pártoktól független napilapokkal lássa el, amelyek arra is képesek, hogy a politikusok számára közvetítsék a katolikus közvélemény nézeteit.
A történelmi helyzet nem kedvezett elképzeléseinek. Az első tervek 1917-es megfogalmazásától a Nemzeti Újság és az Új Nemzedék tényleges megjelenéséig, 1919 szeptemberéig kalandregénybe illő fordulatok zajlottak le: az energikus Bangha páter vezetésével nagyszabású, "amerikai típusú" reklámkampány indult, amelynek segítségével jelentős alaptőkét sikerült gyűjteni. A lapkiadás megindítását azonban előbb a rendkívüli háborús jogszabályok, majd az őszirózsás forradalom utáni politikai felfordulás akadályozta meg, a Tanácsköztársaság pedig még az alaptőkére is rátette a kezét.
1919-ben a Központi Sajtóvállalat lapjai, igazodva a megváltozott feltételekhez, a keresztény párt szolgálatába álltak, és a katolicizmus kizárólagos képviselete helyett valamennyi keresztény felekezet érdekeit zászlajukra tűzték - ami a kezdetektől feszültségeket és érdekellentéteket okozott. A keresztény-nemzeti irányzat egysége 1921-re végleg felbomlott az államfői hatalom betöltésének kérdése miatt, ami a vállalat sorsára is hatással volt. A Habsburg-hű, legitimista felfogású Bangha páter szembekerült a protestánsok által dominált szabad királyválasztó irányzattal, ami ahhoz vezetett, hogy a vállalat az "exkluzív katolicizmus" alapjára állt. A kiadó anyagi gondjain azonban a páter amerikai gyűjtőútja sem segített, ezért a vállalkozásban a nagyrészt politikai motivációkkal rendelkező legitimista arisztokraták szerezték meg a döntő befolyást.
A húszas évek közepétől a sajtóvállalat ennek a Zichy János gróf vezette politikai csoportnak lett a szócsöve, ez pedig a lapcsoport fokozatos "elvilágiasodását" eredményezte, kiváltva ezzel a katolikus egyházi elit éles kritikáját. A reformelképzelések megvalósítására a húszas évek végétől nyílt lehetőség, amikor a vállalat folyamatos anyagi válságba került, az egyházi elit pedig egyre fontosabbnak kezdte tekinteni az államhatalommal szembeni önállóság erősítését. A sajtóvállalat a közönség igényeit szolgálva átalakította lapjait, és igyekezett harcba szállni a Gömbös Gyula kormányát támogató, államilag finanszírozott dömpingsajtóval. A Rómából hazatérő Bangha páter az 1918 előtt jól működő sajtóhölgybizottságok újjászervezésével, a "kalocsai norma" propagálásával és az Actio Catholica sajtószakosztályának irányításával igyekezett elősegíteni ezeket a folyamatokat.
A Központi Sajtóvállalat lapjai a második világháború kitörése után folyamatosan romló viszonyok közepette is a nemzeti érdekek képviseletére törekedtek, amivel kivívták a szélsőjobboldali körök ellenszenvét. A vállalat munkatársai Serédi Jusztinián utasításait követve mindent megtettek a lapok megjelentetéséért, ami egészen Budapest ostromának kezdetéig sikerrel járt.
A program helyszíne: Párbeszéd Háza (1085 Bp. Horánszky u. 20.)
A műhelyről:
A Pray György Egyháztörténeti Műhely célja, hogy ösztönözze és összefogja a jezsuita rend történetétének kutatását, a források feltárását és feldolgozását. Együttműködünk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és más egyetemek egyháztörténész kutatóival.
Szemeszterenként két-három alkalommal lehetőséget biztosítunk a Faludi Ferenc Akadémia történész ösztöndíjasainak, illetve a történész szakma elismert kutatóinak eredményeik előadására és publikálására. Egyháztörténész konferenciákat is szervezünk, illetve részt veszünk társszervezőként. Ilyen volt például a Piliscsabán 2004. november 8-10. között megtartott jezsuita rendtörténeti konferencia is, amelynek 57 előadása a 2006-ban megjelent "A magyar jezsuiták küldetése a kezdetektől napjainkig" című tanulmánykötetben olvasható. A könyvet Szilágyi Csaba szerkesztette, aki a Katolikus Egyetem tanára, a Műhely egyik alapító munkatársa.