Az alapgondolatot részletező esszék sorában először is a strukturális bűn ijesztő fogalmát bontja ki Tornya Erika. A szerző a felszabadítás teológiája körében született fogalmat II. János Pál pápa szociális enciklikájával is alátámasztja azok kedvéért, akik idegenkednének annak a folyamatnak ilyen néven nevezésétől, amelynek során Istentől elválasztó erők, bűnök intézményessé válva járják keresztül-kasul az emberi kultúrát. Van-e ebből kiút? A kiutat már a tanulmány szerzője is megjelöli, de Török Csaba cikke (Varázsszó-elemzés) fejti ki alaposabban. A cím pontosan megjelöli a műfajt, egyben felkelti érdeklődésünket az iránt, vajon miféle varázsszóról lehet itt szó? Az elemzés tulajdonképpen a szentmise egyik (nem túl sűrűn hallható, hatos számú) kánonjának arra a szakaszára vonatkozik, amely a bor átváltoztatásának szavait előzi meg, és minket, embereket Jézus barátainak jelent ki, akikkel Jézus saját vérét osztja meg jeléül annak, hogy önmagában kiengesztelt mindent.
Az elmélet felől egyre jobban közelítünk a gyakorlat irányába. Ha Jézus önmagában kiengesztelt mindent, miért van bennünk továbbra is olyan engesztelhetetlen harag? Nemes Ödön SJ pontos, kipróbált tanácsai mentén esélyünk van a gyógyulásra. (Gyógyulás a haragból) A bűnbocsánat szentségi eszközéről ismét három szempont szerint olvashatunk. Az első C. M. Martini SJ rövid eszmefuttatása a kiengesztelődés szentségéről, amelyet ő párbeszédnek nevez. A második egy fiatal jezsuita vallomása saját gyónási gyakorlatának fejlődéséről, s ezt követően a gyóntatás közben szerzett tapasztalatokról (Koronkai Zoltán SJ: Az igazság szabaddá tesz). Végezetül egy cigány közösség nyilvános (szentségen kívüli), esküvel megerősített kiengesztelődési szertartásáról számol be a szem- és fültanú, Plichta Adrien.
A SzentÍrás rovat a téma biblikus hátterét adja szokás szerint (Nemeshegyi Péter SJ: Isten előbb szeret), és még az AnyaApaGyerekek rovat is a családon belüli ellentétek elsimításának módjával foglalkozik (Bodó Marcsi: A bocsi nem bocsánat). A decemberi szám kedves humorral megírt, mégis igen elgondolkoztató írása a mamamumusokról megihletett egy pszichológus tanárt - gyakorló apát -, aki megírta a téma férfias változatát szintén friss humorral, öniróniával fűszerezve, önvizsgálatra bátorítva (Martos Tamás: Apaszomorítók - apavidítók).
A SzépÍrás rovat azzal teszi fel a pontot a kiengesztelődés témájára, hogy egy oldalt idéz Gárdonyi remekművéből, az Egri csillagokból, azt a bizonyos kézfogást az ellentétes oldalon álló édesanyák között. A 14 éven felüliek korosztályával folytatódik az "imaiskola"; tájékozódhatunk a nyáron esedékes MAGIS-találkozóról; befejeződik a horvát-számban megkezdett útleírás (Legjobb szomszédaink), és abban a reményben, hogy mire idáig jutunk, valóban be is köszönt végre a tavasz, egy magyar festő (Ziffer Sándor) Tavasz a patak partján című képét Babarczy Veronika mutatja be.
Ő írta a hónap imáját is, amelyet érdemes többször is elolvasni, elimádkozni ebben a húsvétra előkészítő hónapban.
|
|
TARTALOM
Beköszöntő
Horváth Á.: Kiengesztelődés
VilágEgyház
Hírek, aktualitások
Dudás Z.: Román-magyar kiengesztelődés? 6
Hofher J.: Előítéletek nélkül
aLapgondolat
Tornya E.: Strukturális bűn
Török Cs.: Varázsszó-elemzés
Nemes Ö.: Gyógyulás a haragból
C. M. Martini: A kiengesztelődés szentsége
Koronkai Z.: Az igazság szabaddá tesz
Plichta A.: Megbékélés a cigány közösségben
SzentÍrás
Nemeshegyi P.: Isten előbb szeret
Anya, apa, gyerekek
Bodó M.: A bocsi nem bocsánat
Martos T.: Apaszomorítók - apavidítók
JézusTársai
Mozgó E.: MAGIS-találkozó Budapesten
ImaÉlet
Imaiskola kamaszoknak
SzépÍrás
Gárdonyi G.: Egri csillagok
Értékleső
Horváth Á.: Legjobb szomszédaink II.
Babarczy V.: Tavasz a patak partján |
A Szív című jezsuita lelkiségi és kulturális folyóirat megrendelhető:
1026 Budapest, Sodrás u. 15.
Tel.: 06 1 200 8054/102
Fax: 06 1 275 0269
E-mail: asziv@jezsuita.hu
Ízig-vérig nagyböjti témát dolgoznak fel A Szív márciusi számának szerzői olyan sokoldalúan körüljárva a kiengesztelődés, bűnbánat és bűnbocsánat témáját, amennyire csak a terjedelem engedi. A VilágEgyház rövid hírei után mindjárt a román-magyar kiengesztelődés elvének és gyakorlatának szembenállásáról szól Dudás Zoltán cikke, aki az OCIPE programjaival próbálkozna a kényes területen, ám cikkének egyik címváltozatával azt igyekezett érzékeltetni, hogy a vágyott béke a magas politikában az 1.0-ás változatnál tart. A rovat következő írása házunk táján latolgatja a cigány-magyar kiengesztelődés esélyeit. (Hofher József SJ: Előítéletek nélkül)
